Bejelentkezés

E-learning képzés

A bejelentett felnöttképzési tevékenységként elismert Fenntartható éllemiszerlánc referens képzés folytatásaként most e-learning típusú vizsgalehetőséget biztosítunk. Részletek...
Alapszabály Nyomtatás Email

Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT Egyesület

Alapszabálya

1. rész

Általános rendelkezések

1.         Az Egyesület neve: Európai Élelmiszerlánc Parlament - FOODLAWMENT

Az Egyesület angol neve: European Food Chain Parliament - Foodlawment, az Egyesület rövidített angol neve: Foodlawment.

2.         Az egyesület székhelye: H-1095 Budapest, Mester u. 81.

3.         Az egyesület pecsétje: kör alapban Európa körvonalai; a pecsét felirata a felső félkörívben "Európai Élelmiszerlánc Parlament", az alsó körívben az Egyesület rövidített angol neve: Foodlawment.

4.         Az Egyesület jogi személy.

5.         Az Egyesület Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, illetve pályázatokból fedezi.

2. rész

Az Egyesület céljai

1.           Az Egyesület alapvető célja, hogy az európai országok fogyasztóit és élelmiszervállalkozóit, valamint ezen szereplők érdekképviseleteit, az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok képviselőit, valamint az élelmiszer-, takarmány-előállítás, -forgalmazás és -ellenőrzés, illetve az ezekhez kapcsolódó tudományok, továbbá az oktatás terén dolgozókat egy szervezetbe hívja, amely szervezet a tagok közös munkájával

·          a nemzeti és európai jogalkotó szervek számára mintegy döntés-előkészítő munkaként ajánlásokat, állásfoglalásokat fogalmaz meg,

·          a nemzeti és európai jogalkalmazók számára ajánlásokat, állásfoglalásokat, követendő eljárásokat fogalmaz meg,

·          szakmai elemzéseket, illetve felméréseket végez,

·          tájékoztató kiadványokat jelentet meg, illetve ezek tervezetét készíti el

Ezekkel a dokumentumokkal (ajánlások, állásfoglalások, elemzések, tájékoztató kiadványok) az Egyesület aktív segítséget kíván adni Európa, az Európai Közösség valamint az egyes országok nemzeti parlamentjei részére, azoknak az élelmiszerláncot érintő döntéseihez. Kiemelt célja, fontos küldetése emellett az érdekelt felek önkéntes (civil) párbeszédének eredményeként létrejött döntésekkel támogatást nyújtani, segítséget adni a fogyasztóknak, vállalkozóknak, hatóságoknak ahhoz, hogy sikerüljön megfogalmazni a hosszútávon fenntartható, megújuló élelmiszerláncot, annak kielégítő felügyeletét, és az ezekhez szükséges kritériumokat. Ennek eléréséhez elfogadott dokumentumaiban javaslatot tesz a vállalkozóktól, a hatóságoktól, a tudományos szervezetektől, oktatási intézményektől nem utolsó sorban a fogyasztóktól elvárható szükséges tevékenységekre, magatartásokra, követendő eljárásokra.

Az Egyesület részt vesz az élelmiszerlánccal foglalkozó érintő nemzetközi szervezetek munkájában.

Az Európai Élelmiszerlánc Parlament nem politikai, hanem civil szervezet. Működését az jellemzi, hogy bár székhelye Budapesten van - így szervezeti működésére a magyar jog szabályai vonatkoznak –, tevékenységét más európai országokban is végzi.

3. rész

Az egyesület tevékenysége, feladatai

1.       Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek megfelelően kiemelkedően közhasznú szervezetként az alábbi, céljai szerinti közhasznú tevékenységeket folytatja:

·   egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,

·   tudományos tevékenység, kutatás,

·   nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

·   természetvédelem, állatvédelem,

·   környezetvédelem,

·   fogyasztóvédelem,

·   euroatlanti integráció elősegítése.

2.      Az Egyesület mint kiemelkedően közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

3.      Az Egyesület másodlagosan vállalkozási tevékenységet is folytathat. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak a cél szerinti tevékenységre fordíthatja.

4.      Az Egyesület a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el:

a)           konferenciákat, szakmai kerekasztal rendezvényeket szervez; párbeszédet kezdeményez az élelmiszerlánc szereplői között,

b)           kiadványokat jelentet meg, információszolgáltató rendszert tart fenn infokommunikációs eszközökkel;

c)           kiadványtervezeteket készít az élelmiszerláncban érdekelt hatóságok, előállítók, forgalmazók részére,

d)           normatív előírásokat, szabványokat, eljárásokat kezdeményez az illetékes hatóságoknál és készít elő a számukra;

e)           közérdekű tájékoztatókat készít a média és az oktatásügy szervei részére;

f)            oktatást, ismeretterjesztést, kutatásokat, felméréseket végez az élelmiszerláncot érintő szakkérdésekben,

g)           kutatási, fejlesztési eredményeket elemez, hasznosít, népszerűsít,

h)           termékeket, eljárásokat minősít, értékel, rangsorol,

i)            díjakat alapít és ítél oda

Az Egyesület mint kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenysége során ellát, illetve támogat olyan közfeladatokat, amelyről az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló mindenkori hatályos jogszabály – jelenleg a 2008. évi XLVI. törvény alapján - állami szervnek kell gondoskodnia, különös tekintettel a 2008. évi XLVI. törvény 1. §-ában foglalt célokra, valamint a 25. § (3) bekezdésében, a 29. § b), c), d) pontjában, a 30. § (1) bekezdésének f), g), k), l), m) pontjában, a 31. § (2) bekezdésének a), b), c), d), e) g), j), l), m) pontjában, valamint a 32. § (1) bekezdésének b), k), illetve (2) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezettségekre.

5.       Az Egyesület nyitott az együttműködésre valamennyi hasonló törekvésű szervezettel és intézménnyel.

6.       Az Egyesület ösztönzi és támogatja az új és értékes kezdeményezéseket és törekvéseket.

7.   Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a szervezet pártoktól független, és azoktól anyagi támogatást nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

4. rész

Az Egyesület szervezete és működése

1.     Az Egyesület szervei:

a)            Küldöttgyűlés,

b)            Elnökség,

c)             Ellenőrző Bizottság,

2.     Az Egyesület tisztségviselői:

a)            elnök,

b)            alelnökök,

c)             főtitkár,

d)            a szekcióelnökök,

e)            az állandó bizottságok elnökei.

3.     A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)         kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)         bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.       Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a)         a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b)         a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)         a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)         az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

5.       Az Egyesület vezető szerveinek olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

6.      A vezető szervek döntéseiket az érintettekkel levélben közlik, illetve a szélesebb nyilvánosságot érintő esetekben az Egyesület honlapján teszik közzé.

7.       Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba - a személyes adatok és a személyiségi jogok védelme mellett - az elnökkel történő előzetes egyeztetés után - bárki betekinthet.

8.       Az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja és beszámolóinak közlése nyilvános, amit az Egyesület a betekintés jogával valamint honlapján történő nyilvánosságra hozatallal biztosít.

Az Egyesület az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait is nyilvánosságra hozza honlapján, illetve az országos sajtó útján.

9.       A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki

10.    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11.    Az Egyesület munkanyelve a magyar és az angol, de a tevékenységéről való tájékoztatása során az Egyesület használja mindazon országok nyelvét, melyek állampolgárai az Egyesület tagjai. Hivatalos iratait, beszámolóit – tekintettel a joghatóságra - az Egyesület magyar és angol nyelven készíti, illetve ezeken a nyelveken tesz eleget közzétételi kötelezettségeinek is.

12.    Az állandó bizottságok székhelyükön jogosultak feltüntetni az - Európai Élelmiszerlánc Parlament … Bizottsága megnevezést angolul és az angol mellett bármelyik nyelven. Az állandó bizottságok elnökei jogosultak nevük mellett az - Európai Élelmiszerlánc Parlament  Bizottságának elnöke - címet feltüntetni és használni.

13.    Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének az lehet a tagja, aki megfelel az 1989. évi II. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

5. rész

A küldöttgyűlés

1.       Az Egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés a négy szekció által delegált 10-10, összesen 40 küldöttből, valamint az elnökség tagjaiból és az állandó bizottságok elnökeiből áll. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az elnökség határozata alapján az elnök hívja össze.

2.       Össze kell hívni a küldöttgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a küldöttek egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kívánja.

3.       A meghívóban - melyet az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán is ki kell függeszteni, illetve az Egyesület honlapján is közzé kell tenni – szerepel az ülés helye, ideje, és a megtárgyalandó napirend. A meghívót olyan időben kell közétenni, hogy a közzététel és az ülés időpontja között legalább 14 nap időköz legyen.

4.       A küldöttgyűlések ülései nyilvánosak.

5.       A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, a másodízben összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirend kérdéseiben - feltéve, hogy erre a meghívóban figyelmeztetés történt - a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlést vezető elnök az Egyesület mindenkori elnöke, akadályoztatása esetén valamelyik alelnök.

6.       Határozatait a küldöttgyűlés az Alapszabályban rögzített kivételeken kívül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a küldöttgyűlés elnökének a szavazata dönt.

7.       Titkos szavazással a küldöttgyűlés választja meg négy évre az elnökség tagjait, és az Ellenőrző Bizottság tagjait. A szavazás során a tagok által javasolt jelöltekre lehet szavazni. Megválasztottnak azokat a legtöbb szavazatot elért jelölteket kell tekinteni, akikre leadott érvényes szavazatok száma meghaladja a szavazatok 50%-át.

8.       Az Alapszabálynak és az Egyesület programjának elfogadásához, illetőleg módosításához, az Egyesület feloszlatásához a határozatképes küldöttgyűlés kétharmados szótöbbségű szavazatára van szükség.

9.       A küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van, egy küldött legfeljebb két másik küldött meghatalmazottjaként járhat el.

10.    Kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)         az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása

b)         az éves munkaterv és az éves költségvetés elfogadása

c)         az éves beszámoló jóváhagyása, a közhasznúsági jelentés elfogadása

d)         az Alapszabály megállapítása, módosítása

e)         az Egyesület működésének felfüggesztése, illetőleg feloszlása, más társadalmi szervezettel való egyesülése, vagyonának felhasználása

f)          az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.

g)         Dönt az elismerések és jutalmak adományozásáról.

h)         Megállapítja a tagdíj mértékét.

i)          Állandó, illetve szükség szerint ad hoc bizottságokat hoz létre és titkos szavazással megválasztja ezek elnökét.

j)          Az elnökség által két küldöttgyűlés közötti időben létrehozott ad hoc bizottság létrehozását jóváhagyja vagy feloszlatja azt.

Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagja visszahívható, ha a jelen Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít, tisztségére egyéb okból alkalmatlanná válik.

Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjának visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Küldöttgyűlést. A visszahívásról a Küldöttgyűlés – titkos szavazással - a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

11.    A küldöttgyűlésnek az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg kell a közhasznúsági jelentést is elfogadnia. A közhasznúsági jelentésnek az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához a jelenlevők egyszerű szótöbbsége szükséges. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról a jelenlevők nyílt szavazással döntenek. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását követően, egy-egy példányt az Egyesület székhelyén letétbe kell helyezni. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig honlapján, illetve az országos sajtóban közzétenni. Egyebekben az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés készítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a számviteli törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

12.    A küldöttgyűlésről jegyzőkönyv és hang- vagy videofelvétel készül. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)            az ülés helyét, idejét,

b)            a levezető elnök, a hitelesítő, a jegyzőkönyvvezető nevét,

c)             a határozatképesség megállapítására vonatkozó adatokat,

d)            a napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatosan elhangzott kérdések, hozzászólások, észrevételek lényegét,

e)            a szavazás eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges a személyét),

f)              a hozott határozatok szövegét,

g)            a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy nevét.

 

13.    A jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket, beszámolókat. A jegyzőkönyvet az Egyesület székhelyén kell letenni.

14.    Az Egyesület főtitkára a küldöttgyűlés határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (küldöttgyűlési határozatok könyve), amelyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, idejét, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve nyílt szavazás estén a szavazók személyét. A határozatokat minden estben postai úton kell közölni az érintettekkel. A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe, és az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán, illetve az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

6. rész

Az elnökség

1.      Az elnökség az Egyesület 11 főből (elnök, öt alelnök, főtitkár, négy szekcióelnök) álló vezető-irányító testülete. Az elnökséget a Küldöttgyűlés választja meg, saját soraiból, négyéves időtartamra. Az elnökség két küldöttgyűlés között jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.      Munkáját az elnök irányítja. Az elnökség tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.

3.      Az elnökség szükség szerint, de legalább 180 naponként ülésezik.

4.      Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend az írásos előterjesztésekkel együtt. A meghívót olyan időben kell megküldeni az elnökségi tagoknak, hogy a kézhezvétel és az ülés időpontja között legalább 8 napi időköz legyen. Indokolt esetben rendkívüli ülés is összehívható.

5.      Az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehet az Ellenőrző Bizottság elnöke és az állandó bizottságok elnökei.

6.      Az elnökségi ülés - az összes elnökségi tag hozzájárulása esetén - video- vagy telekonferencia útján is megtartható. Az elnökségi ülések nyilvánosak. Video-, illetve telekonferencia útján megtartott elnökségi ülés esetén minden tagnak gondoskodnia kell arról, hogy tartózkodási helyén az érdeklődök számára a jelenlét lehetőségét biztosítsa.

7.       Az elnökségi ülések akkor határozatképesek, ha az elnökség tagjainak - az elnökkel együtt - több mint a fele jelen van Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozat-tervezet újratárgyalásra kerül. Amennyiben ezt követően is szavazategyenlőség alakul ki, a határozat elvetettnek tekintendő. Jogi előíráson alapuló határozathozatali kényszer fennállása mellett kialakuló szavazategyenlőség esetén az elnök a határozati javaslatot döntésre a Küldöttgyűlés elé terjeszti.

8.       Az Elnökség főbb feladatai és hatásköre:

a)         éves munka- és pénzügyi tervet, illetve beszámolót és közhasznúsági jelentést készít, és azt a küldöttgyűlés elé terjeszti,

b)         dönt a tagfelvételi kérelmek ügyében és a tag kizárások ügyében; határozata ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a küldöttgyűléshez fellebbezhetnek az érdekeltek,

c)         dönt a külkapcsolatok építésére vonatkozó javaslatokról, illetve más szervezetekbe történő belépésről,

d)         szükség szerint ad hoc bizottságokat hoz létre és kijelöli ezek elnökét és tagjait. Ezen ad hoc bizottságok létrehozását a következő küldöttgyűléssel jóvá kell hagyatni,

e)         ellátja az Egyesület céljai érdekében szükséges egyéb feladatokat.

 

9.      A jóváhagyott költségvetéskeretében pénzügyi utalványozásra, valamint a bankszámla feletti rendelkezéshez 4.000,- Euro összeghatárig a mindenkori elnök, ezen összeghatár felett a mindenkori elnök és a mindenkori főtitkár együttesen jogosult. Az Egyesület körpecsétjét és bélyegzőit az elnök, az alelnökök, és a főtitkár jogosultak használni. A szekcióelnökök a szekciók körpecsétjét jogosultak használni.

10.   Az Egyesület főtitkára az elnökség határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet (elnökségi határozatok könyve), amelyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, idejét, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve nyílt szavazás estén a szavazók személyét. A határozatokat minden estben postai úton kell közölni az érintettekkel. A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe, és az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán, illetve az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

7. rész

Elnök, alelnökök, főtitkár

1.         Az elnök:

a)         Az Egyesület törvényes képviselője az elnök, akit e tisztségre a Küldöttgyűlés 4 évre választ meg. Az elnök a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnök látja el az Egyesület általános vezetését.

b)         A tisztújító küldöttgyűlések között folyamatosan irányítja az Egyesület munkáját, és minden fórumon képviseli és megjeleníti az Egyesületet, vagy ezzel az elnökség valamelyik tagját megbízza,

c)         Kitűzi az elnökségi ülések idejét, vezeti az üléseket, meghatározza azok napirendjét, s gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról,

d)         Felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,

e)         Dönt adminisztratív személyek alkalmazásáról és gyakorolja a munkáltatói jogokat; a titkár útján ellenőrzi a tisztségviselők munkáját,

f)          Képviseli az Egyesületet a hatóságok és más szervek, személyek előtt,

g)         Utalványozási joga van a 6. Rész. 9. Pontja szerint,

h)         Dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a küldöttgyűlés, az elnökség illetve más szerv hatáskörébe.

2.         Az alelnökök:

a)         segítik az elnök munkáját,

b)         helyettesítik az elnököt, mégpedig úgy, hogy az elnök akadályoztatása esetén a következő elnökségi ülésig - amely dönt a helyettesítésről - a korelnök alelnök helyettesíti az elnököt.

Az öt alelnök Európai négy földrajzi régióját, valamint Magyarországot képviseli. A négy európai régió:

Nyugat-Északnyugat Európai Régió: Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Monaco, Svájc, Lichtenstein, Németország; Ausztria

Dél-Európai Régió: Portugália, Spanyolország, Andorra, Olaszország, San Marino, Málta, Ciprus, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegro, Albánia, Kosovo, Macedonia, Görögország, Bulgária, Törökország;

Közép-Európai Régió: Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia,

Kelet-Európai Régió: Románia, Moldávia, Ukrajna, Belorusszia, Oroszország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán

Magyarország mint önálló régió.

3.         A főtitkár:

a)         az elnökkel egyeztetett módon szervezi az Egyesület munkáját, s felügyeli az adminisztratív ügyintézést,

b)         gondoskodik az Egyesület működésének személyi és tárgyi feltételeiről,

c)         előkészíti a közhasznúsági jelentést,

d)         a tudomására jutott hiányosságokról írásban tájékoztatja az elnököt, az elnökséget, és szükség esetén az Ellenőrző Bizottságot,

e)         végzi a tagtoborzással összefüggő feladatokat,

f)          vezeti a tagnyilvántartást és a leltárt,

g)         közreműködik a rendezvények szervezésében,

h)         szervezi a hazai és a határon túli tagsággal való kapcsolatot,

i)          az elnök utasításai alapján előkészíti és szervezi a küldöttgyűlések és az elnökségi ülések Alapszabály szerinti lebonyolítását,

j)          a fentiekről jegyzőkönyvet vezet és készít, amelyet az annak keltétől számított 15 napon belül elhelyez az Egyesület központi irodájában, és gondoskodik az azokban foglaltak számítástechnikai úton történő rögzítéséről és erről készült nyomtatott kiadmány hozzáférhetőségéről,

k)         figyelemmel kíséri a fentieken meghozott döntéseket, és gondoskodik azok határidőben való végrehajtásáról,

l)          adatbázist vezet az Egyesület vezető szerveinek tagjairól.

m)       Utalványozási joga van a 6. Rész. 9. Pontja szerint

 

8. rész

Az Ellenőrző Bizottság

1.         Az Ellenőrző Bizottság összetétele: az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés által titkos szavazással 4 évre választott, elnökből és két tagból álló testület. E bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja az a személy, aki:

a)         az elnökség elnöke vagy tagja,

b)         az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c)         az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve

d)         az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
 

2.         Az Ellenőrző Bizottság működése:

a)         Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

b)         Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze. A meghívóban szerepel az ülés helye, ideje, a megtárgyalandó napirend az írásbeli előterjesztésekkel. A meghívót olyan időben kell elküldeni, hogy a kézhezvétel és az ülés ideje között legalább 7 napi időköz legyen.

c)         Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak – az elnökkel együtt – több mint fele jelen van.

d)         Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozat-tervezet újratárgyalásra kerül. Amennyiben ezt követően is szavazategyenlőség alakul ki, a határozat elvetettnek tekintendő. Jogi előíráson alapuló határozathozatali kényszer fennállása mellett kialakuló szavazategyenlőség esetén az elnök a határozati javaslatot döntésre a Küldöttgyűlés elé terjeszti.

e)            Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait és ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

3.         Az Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre:

f)          az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása előtt a Bizottság erre vonatkozó véleményéről írásban tájékoztatja a küldöttgyűlést.

g)         az Ellenőrző Bizottság elnöke az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

h)         a Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet, illetve személyt tájékoztatni, és a testület összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

·           a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

·           a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

i)          az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Bizottság is jogosult.

j)          Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9. rész

A szekciók

1.   Az Egyesület tevékenységét négy szekcióban végzi. Ezek:

·       fogyasztói szekció, melyet a fogyasztók, illetve érdekképviseleti szerveik alkotnak,

·       vállalkozói szekció, melyet a vállalkozók, illetve érdekképviseleti szerveik alkotnak,

·       tudományos-oktatási szekció, melyet a tudomány, illetve az oktatás területén működők alkotnak,

·       hatósági szekció, melyet a hatóságok, élelmiszerfelügyeleti szervek, illetve a hatósági területen dolgozó természetes személyek alkotnak.

2.   Minden szekciónak egy elnöke, egy alelnöke és egy titkára van, ezen három személy alkotja a szekció elnökségét.

3.   A szekció elnöksége maga határozza meg ügyrendjét, amelyet az Egyesület elnöksége hagy jóvá, és amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

4.   A szekció elnökségét a szekció tagjai közvetlen, titkos szavazással, egyszerű többséggel választják, kivéve az alakuló közgyűlést, amikor a szekcióelnököket a közgyűlés egésze választja.

5.   Minden szekció jogosult 10 küldöttet az Egyesület küldöttgyűlésébe delegálni. A küldötteket a szekció tagjai közvetlen, titkos szavazással, egyszerű többséggel választják.

6.   Minden szekció jogosult egy-egy tagot az állandó, illetve ad hoc bizottságokba delegálni. A delegált tag személyéről a szekció elnöksége dönt.

7.   A szekció maga fogadja el szervezeti és működési szabályzatát, amelyet az Egyesület elnöksége hagy jóvá, és amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

10. rész

Állandó Bizottságok

 

11. rész

Tagsági viszony keletkezése, megszűnése

és a tagsági jog felfüggesztése

1.       Az Egyesület:

a)            rendes,

b)            pártoló tagokból áll.

 

2.      Rendes tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, fizeti a megállapított tagsági díjat, s kész közreműködni az Egyesület munkájában.

3.      Pártoló tag lehet minden olyan, az Egyesület Alapszabályát elfogadó természetes személy és jogi személy, aki, vagy amely az Egyesület támogató tevékenységéért a küldöttgyűlés annak nyilvánít.

4.      A jogi személyt az általa kijelölt természetes személy képviseli.

5.      Az Egyesületnek nem magyar állampolgár, illetőleg nem Magyarországon működő jogi személy is tagja lehet.

6.      Az Egyesület tagjai tevékenységüket valamely szekció keretei között fejtik ki. Egy időben minden tag csak egy szekciónak lehet tagja.

7.       Minden tagfelvételről az elnökség dönt. Határozata ellen az érintettek az Ellenőrző Bizottsághoz jogosultak fellebbezni. A tagságról a belépési nyilatkozatok alapján az elnökség nyilvántartást vezet, s a tagok számára tagsági igazolványt állít ki, amelyben feltüntetésre kerül az is, hogy a tag melyik szekció keretei között tevékenykedik.

8.      A tagsági viszony megszűnik:

a)            ha a tag az Egyesületből kilép, s ezt írásban bejelenti,

b)            ha a tag meghal,

c)             ha a tagot az Egyesületből kizárják,

d)            ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, és ennek írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.      

9.      Kizárásnak akkor van helye, ha erre a tag alapos okot szolgáltat, különösen, ha az Alapszabályban foglaltakat súlyosan megszegi, vagy ha egyéb módon sérti az Egyesület céljait és tevékenységét, illetve ha a tagsági díjat az előírt határidőt követő 3 hónapon belül írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg.

10.   Az Egyesület alapító tagjai jogosultak -Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - Foodlawment alapító tagja”, az Egyesület tagjai pedig " Az Európai Élelmiszerlánc Parlament - Foodlawment tagja" cím használatára.

12. rész

A tagsági jogok és kötelezettségek

1.      Az Egyesület rendes tagja szavazati, javaslattevő és véleményezési joggal rendelkezik, az Egyesület bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható. A kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő tisztségre választható. 

Javaslattevő és véleményezési joga van minden pártoló tagnak is.

2.       A rendes tag kötelezettségei:

a)            tevőlegesen működjön közre az Egyesület céljainak és feladatainak megvalósításában,

b)            tartsa be az Alapszabályt és az Egyesület szerveinek határozatait,

c)             rendszeresen fizesse a tagdíjat.

3.       A pártoló tag kötelezettségei:

a)            segítse elő az Egyesület céljainak megvalósítását,

b)            lehetőségéhez mérten anyagilag támogassa az Egyesületet.

13. rész

Az Egyesület gazdálkodása

1.       Az Egyesület bevételei:

a)         az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,

b)         a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

c)         az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

d)         a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

e)         tagdíj,

f)          egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, pl. pályázatok,

g)         a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

2.      Az Egyesület költségei:

a.          a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

b.          az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

c.          a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

d.          a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

3.     Az Egyesület nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Vagyonával az Egyesület a hatályos pénzügyi szabályok, az Alapszabály és az éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásról a titkár számadást vezet.

Záradék

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Ezt az Alapszabályt a 2008. november 27. napján tartott közgyűlés elfogadta.

 

Visegrád, 2008. november 27.

dr. Búza László

      elnök

 

Ellenjegyezem Visegrádon, 2008. november 27. napján:……………………

dr. Gerencsér Ferenc

ügyvéd