Gazdasági érdekek az élelmiszerláncban

Az élelmiszerlánc komplex rendszer, amelyhez sokféle vállalkozói tevékenységi terület kapcsolódik. Az élelmiszerlánchoz kapcsolódó vállalkozói tevékenységekhez soroljuk az elsődleges termékek gyűjtését és tárolását (mezőgazdaság), a feldolgozást (vegyipar, gépipar, feldolgozóipar, csomagolóipar, stb.), a szállítást, a tárolást és a kereskedelmi tevékenységeket.  A főbb élelmiszerlánc tevékenységek az alábbiak:

- növénytermesztést (élelmiszer, takarmány alapanyag betakarítás, tárolás),

- takarmány-gyártást és forgalmazást,

- állattenyésztés, halászat és vadászat

- élelmiszer feldolgozás- élelmiszerek, takarmányok forgalomba hozatala

- jelölés, nyomonkövetés- minőségirányítás, minőségbiztosítás- kereskedelem, import

- kapcsolódó szolgáltatások (adalékanyag-, műtrágya-, növényvédőszer-, állatgyógyászati készítmény előállítás, csomagolóanyag-gyártás, magánállatorvosi, növényvédő mérnöki, szolgáltató laboratóriumi tevékenységeket, szakmai érdekképviseletek stb.)

A fenti tevékenységekben egyetlen dolog közös: az egész élelmiszerláncra kiható egyetlen láncszemnek tekinthetők, és így az asztalra kerülő élelmiszer tulajdonságait befolyásolják.

Azonban fontos különbséget tenni a lokálisan (helyi szinten) és a globálisan (világméretben) működő vállalatok között. Míg az óriási mamutcégek profithajszoló magatartása mindenféle környezeti fenntarthatóság ellen hat, addig a lokális vállalkozók nemzetünk tagjaiból kerülnek ki, és elsődleges céljuk a megélhetésük biztosítása. Fontos cél, hogy a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő vállalkozások maradjanak a versenyben. 

Kerülni kell az általánosítást, de alapvetően az alábbi problémák merülnek fel az élelmiszerlánc vállalkozói oldalon:

- pénzügyi válság - élelmiszerspekuláció - élelmiszerárak alakulása

- termőföldek átalakítása ipari bioüzemanyag termelésre

- szárazság és klímaváltozás miatti terméskiesés (növénynemesítés válsága)

- Indiában és Kínában növekvő húsfogyasztás

- élelmiszerárakat érintő válság - mohóság, spekuláció és magánérdek húzódik meg mögötte

- mezőgazdaságba befektetett még több input (műtrágya, vegyszer, génmódosított vetőmag) vagy biodiverzitás és energiatakarékos rendszerek

- termelékenységnövelés- hosszú távon - nagyobb diverzitással

- jelenleg csaknem kizárólag olyan kutatásba történik befektetés, amely a mezőgazdasági rendszerek leegyszerűsítésére, génmanipulált termények előállítására, a bevitt input (műtrágya, vegyszerek) szintjének fokozására törekszik

- mamutcégek jogdíjas, szabadalmaztatott technológiái, amelyek nem társadalmi, hanem egyéni érdekeket szolgálnak

- WTO és Codex Alimentarius: a globalizáció része, a piacok liberalizálásának eredménye. Célja a kereskedelem fokozása, célja hogy a mezőgazdaság és élelmiszertermelés helyi kontrollja leszűküljön, hogy a mezőgazdasági készletek leapadjanak

- kiút a válságból: élelmiszer önrendelkezés, élelmiszerrendszerek lokalizálása

- lokális piacok teremtsünk

- a fiatalokat ösztönzése, hogy a mezőgazdaságot válasszák megélhetésnek

- élelmiszerterrorizmus

- önellenőrzés és a veszélyes termékek visszahívása

- kiváló magyar termékek piacra jutásának támogatása

A Foodlawment egyesület elkötelezte magát, hogy az élelmiszer előállításban résztvevők működésével, problémáival, jogaival, feladataival foglalkozik. Olyan vállalkozók, illetve azok érdekképviseleti szerveinek nyújt szakmai támogatást, amelyek tevékenységükkel a fenntarthatóságot szolgálják.

  //google statisztika