Jogalkotás és politika globális és hazai szinten

Az élelmiszerlánc egésze jogszabályok alapján működik.  A mezőgazdasági termeléstől, a szállításon, tároláson, ipari feldolgozáson át, egészen a kereskedelemig minden ponton jogszabályok mutatják, hogy mit lehet, mit szabad vagy nem szabad, és mit kell tenni. A politikai döntéshozók tehát szinte minden lépésünket megszabják és korlátozzák.

Magyarország súlyos történelmi örökségekkel lépett 2004-ben az EU-ba, és meg kell tanulnia képviselni a saját érdekeit úgy, hogy közben alkalmazkodik a többi EU tagállamhoz, és egyben az egész világhoz. Kicsiny hazánk érdekeit nagyon nehéz, sőt lehetetlen egyedül, a többivel szemben megvédeni. Nem is kell, hiszen „sorstársaink” - a visegrádi négyek és szomszédjaink- hasonló cipőben járnak, mint mi. Összefogással, együttgondolkodással elérhetünk szép célokat.

Mit szólnak azonban az „öreg” tagállamok, pl. Franciaország, Németország? Ők vezető szerepet töltenek be az EU tagállamok között, megszokták, hogy az irányokat ők szabják meg. Nem titok, hogy a csatlakozott „új” tagállamoknak csak ígérik a szociális, egyenrangú Európát, igazság szerint „csak” szabad piacainkra volt szükségük. Valójában igaz Orwell mondása: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.

Hogyan tovább? A Közép-Kelet-európai érdekeket csak összefogással és okos, higgadt diplomáciával, alkukkal és kompromisszumokkal lehet érvényesíteni. Minden jogszabályt 27 tagállam szavaz meg, ahol a „többség dönt”. Kapcsolatépítés, kommunikáció és egyezkedés kérdése, hogy az igen vagy a nem a több-e?

A történelem ismétli önmagát, nekünk pedig tanulni kell elődeink hibáiból. Nem feledhetjük valódi erőnket összemérni a „nagyok” és a világ erejével, és ennek alapján megtalálni helyünket a nagyvilág hierarchiájában. Nem léphetünk ki a ránk szabott szerepkörből, de hogy azon belül hogyan boldogulunk, rajtunk múlik.

A Foodlawment Egyesület elkötelezte magát, hogy az élelmiszerláncot érintő témákban, a hazai és a környező országok jogalkotóival szakmai és politikai párbeszédet kezdeményez az összefogás jegyében. Ennek első kezdeményezése a 2008 novemberében rendezett Kárpátok-Eurorégió élelmiszerlánc felügyeleti körképe című nemzetközi konferencia volt. A Foodlawment Egyesület a négyoldalú párbeszéd híve. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc témában érintett négy oldal- négy fél (fogyasztó, vállalkozó, tudomány, hatóság) mindegyikének véleményét figyelembe kell venni. Ennek jegyében az Egyesület elkötelezte magát, hogy minden, az élelmiszerláncot érintő szakterületen összeállítja a négy fél 10 pontos követeléseit, és ezt a nemzetközi és a hazai politikai döntéshozók elé terjeszti.

A Foodlawment Egyesület kiemelt hangsúlyt fektet az alábbi témákra az élelmiszerlánc és a politika összefüggésében: 

  • Globális szereplők (Codex Alimentarius, WTO, WGO, FAO)
  • EU jogalkotás (Európai Bizottság, Európai Parlament)
  • Hazai szereplők (Kormányprogramok, VM, MgSzH)
  • Négyoldalú párbeszéd (fogyasztók, vállalkozók, tudomány-oktatás, hatóság)
  //google statisztika